Felvitel:
2010.03.02.
Évtizedes
lemaradásban van a táplálásterápia
Budapest, 2010. március 1. -- Jobb finanszírozásra és szabályozásra
van szükség az alultáplált betegek számának csökkentése érdekében - ez
a szakorvosok és táplálásterápiával foglalkozó szakemberek részvételével
megrendezett ,,Alultáplált betegek, egészséges alultápláltak'' címmel február
25-én megrendezett konferencia legfontosabb konklúziója.
Alacsonyabb költségek, kevesebb szövődmény, alacsonyabb halálozási arány
- ezek a legfontosabb előnyei a megfelelő táplálásterápiának. Számos tapasztalattal
és evidenciával rendelkezünk ezzel kapcsolatban, mégsem tudjuk kihasználni
a rendelkezésre álló tudást, ezért évtizedes elmaradásban vagyunk itthon
és külföldön egyaránt. Az ,,Alultáplált betegek, egészséges alultápláltak''
című konferencia előadói szerint jobb finanszírozásra és szabályozásra
van szükség, csupán ennek biztosítását követően kezdődhet meg a tapasztalatok
átültetése a gyakorlatba.
Egyes kutatások szerint a kórházi ellátásba kerülő betegek 30-40 százaléka
alultáplált, arányuk pedig az ott tartózkodás alatt tovább nő. Ez számos
szempontból hátrányos egyéni és társadalmi szinten egyaránt: az alultápláltság
következtében ugyanis további betegségek, szövődmények alakulhatnak ki,
ezáltal megnő a kórházi kezelés időtartama és összességében véve a költségek
is - akár 20-40 százalékkal. A nem megfelelő táplálásterápia, illetve annak
teljes figyelmen kívül hagyása pedig sok esetben a betegek halálához is
vezethet, legalábbis nagy mértékben növeli a mortalitás arányát. Ez valamennyi
betegségtípus esetében így van, de leginkább a különböző sebészi kezeléseken
átesett páciensekre és az intenzív osztályokon fekvő betegekre jellemző.
Mindez kellő odafigyeléssel és célzott finanszírozással megelőzhető
lenne, azonban az évtizedek óta rendelkezésünkre álló tudásanyag birtokában
sem történt jelentős előrelépés ezen a téren. Ez számos tényezőre vezethető
vissza az ,,Alultáplált betegek, egészséges alultápláltak'' című konferencián
résztvevő szakemberek szerint, akik a táplálásterápiának a betegek gyógyulásában
betöltött szerepét járták körül előadásaikban.
Valamennyien a probléma legfontosabb forrásaként említették a szűrés,
a még kiterjedtebb kutatások, a felelősségi rendszer, a különböző szervezetek
közötti együttműködés és a betegek ismereteinek hiányát, valamint az orvosképzés
elégtelenségét és a kórházak vezetőségének nem kellő involválását, melyek
nemcsak részben előidézik, de konzerválják is a jelenlegi állapotokat.
A legfontosabb hátráltató tényezőnek viszont valamennyien a megfelelő finanszírozás
hiányát jelölték meg.
Magyarországon a kórházi élelmezésre napi 550 forintos keretet határoztak
meg, de a gyakorlatban az erre fordított költség akár ennek a fele is lehet.
Ekkora összegből az alapétkeztetés sem oldható meg hiánytalanul, a speciális
táplálási igényű betegek ellátása pedig még kevésbé. Szükség van tehát
az erre szánt keret megnövelésére, de arra is, hogy hatékonyabb legyen
a rendelkezésre álló források elköltése. A felmérések szerint ugyanis a
kórházakban felszolgált ételek 40 százalékát nem fogyasztják el a betegek
- ez pedig az alultápláltságból fakadó költségnövekedéssel együtt már jelentős
összegeket emészt fel.
,,Az európai döntéshozók már felismerték a probléma súlyát, azonban
a 2009-es Prágai Nyilatkozat még csak az első előtti lépés'' - mondta Katona
Beatrix, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Tápszer Szekciójának
elnöke, a konferencia egyik résztvevője. ,,Ideje lenne megkezdeni a dokumentumban
lefektetett célok gyakorlatbeli megvalósítását. Ennek első és legfontosabb
állomása lenne a szűrések bevezetése, valamint kiterjedt kutatások végzése.
Az így kapott eredmények alapján lehetne körülhatárolni a probléma valódi
mértékét és jellegét, és ezt követően történhetne meg a szükséges irányelvek,
majd a szabályozások ki-, illetve átdolgozása'' - tette hozzá.
A szakértő szerint a konferencián tapasztaltak alapján van esély arra,
hogy előremozduljon a táplálásterápia ügye, mert több résztvevő döntéshozó,
aki korábban kevésbé volt tisztában a hasznával, együttműködési szándékát
fejezte ki a továbbiakra vonatkozóan. Az oktatásban jelzett problémák megszűntetése
érdekében például a Semmelweis Egyetem egyik vezetője is felvetette, hogy
a Debreceni Orvostudományi Egyetemhez hasonlóan nagyobb hangsúlyt helyez
a dietetikára a képzésprogramjában.
,,Igaz, hogy ettől még nem jött létre stratégia és akcióterv, de ez
nem is a konferencia feladata volt. A találkozó célja teljesült: a szakma
részéről egyértelmű kifejezést nyert, hogy a tápszerek a terápiák eszközei,
és várhatóan több figyelmet fog kapni a téma az egyes egészségügyi intézményekben
- ez már önmagában is nagy siker, és bízom benne, hogy a tervezett programok
és együttműködések meg fognak kezdődni'' - emelte ki Katona Beatrix.
A konferenciáról
Az ,,Alultáplált betegek, egészséges alultápláltak'' című egészségügyi
szakkonferencia, melyet február 25-én tartottak meg Budapesten, a táplálásterápiának
a betegek gyógyulásában betöltött szerepét járta körül. Előadást tartott
a többi között Dr. Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára,
Dr. Falus Ferenc, országos tisztifőorvos, Dr. Harsányi László, a Semmelweis
Egyetem 1. sz. Sebészeti klinika tanára, de a délutáni szekcióban egy nagyobb
panelbeszélgetésben cseréltek eszmét a betegségek és az alultápláltság
kapcsolatáról további, a területtel foglalkozó szervezetek vezetői is.
A táplálásterápia területének általánosabb áttekintésétől az intézményvezetők
és az orvosok által a napi munkájuk során tapasztalt kérdésekig számos
témát érintettek a jelenlevők.
Honlap:
www.magyosz.org
Beküldő: Privy Council Communications
