Felvitel:
2011.05.27.
Világszerte
csökkenti a fiatal munkavállalók elkötelezettségét a munkahelyi nyomás
Budapest, 2011. május 26. -- Világszerte hiányzik a munkahelyek
iránti elkötelezettség a fiatal alkalmazottakból. Legfőképpen a munkahelyi
nyomást érzik, ami hosszú távú megtartási és menedzsment problémákat okoz
a vállalatok és az országok számára.
A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat,
és világszinten hazánkban az egyik legalacsonyabb a munkavállalók elkötelezettsége
- állapította meg a GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérése.
A GfK Csoport Custom Research szektora 29 országban több mint 30.000
alkalmazott körében 2011 tavaszán tanulmányt készített az alkalmazotti
elkötelezettségről. A kutatás megállapította, hogy a munkaerőpiac a kiábrándult
18-29 évesek, és az idősebb, valószínűleg inkább beletörődő társaik között
polarizálódik.
A tanulmány szerint a 18-29 éveseknek csak 21 százaléka erősen elkötelezett
a munkaadója felé, szemben a hatvanas éveikben járók 31 százalékával1.
Ez a különbség a fiatalabbak és az idősebbek között világszerte több problémát
is okoz: megosztott munkahelyek jönnek létre; sértődés alakul ki a generációk
között; valamint akadályozza a fiatal, jól képzett tehetségek toborzását,
megtartását és motiválását.
Nemzeti szinten az egyes országoknak sokkal súlyosabb problémákkal
kell szembenézniük fiatal munkaerejük elkötelezettségi szintjét illetően.
Macedóniában, Franciaországban és Törökországban a 18-29 év közötti dolgozók
közel egyharmada ,,erősen elkötelezett'' munkáltatója felé. Ez stabil és
produktív helyzetet jelent a vállalatok számára. Azonban az ,,elkötelezettségi
lista'' alján lévőknek, Magyarországnak és Csehországnak (6%-6%), valamint
Szerbiának és Portugáliának (7%-7%) is nagyon különböző helyzettel kell
szembenézniük. A fiatal tehetségek megtartása problémás lehet ezekben az
országokban, amikor a gazdaság erősödni fog.
Habár a fiatal alkalmazottak 61 százaléka szerint vannak karrierlehetőségek
számukra, sokan úgy gondolják, hogy ezt vagy egy másik munkaadónál, vagy
pedig egy másik országban találják meg. Magyarországon ennél pesszimistábbak
a fiatalok, mindössze 11 százalékuk érzi úgy, hogy nyitva állnak számukra
karrierlehetőségek. Bár a környező országokban a hazainál kedvezőbb a kép,
még mindig nem éri el a nemzetközi átlagot. A cseh fiatalok 29 százaléka,
míg a lengyelek 48 százaléka látja munkaerőpiaci helyzetét pozitívnak.
Nemzetközi szinten minden tíz fiatal alkalmazottból hat aktívan munkát
keres, vagy fog a következő hat hónapban. Negyvenegy százalékuk hajlandó
kivándorolni, hogy új munkahelyet találjon.
Míg a fiatal munkát keresők száma itthon valamelyest elmarad a nemzetközi
átlagtól, (a 18-29 évesek fele szeretne legalább fél éven belül munkahelyet
váltani) arányaiban némileg többen lennének hajlandóak (45%) külföldre
vándorolni egy jobb munkalehetőség reményében. Csehországban csak minden
ötödik, Lengyelországban pedig minden harmadik fiatal lenne kész külföldön
munkát vállalni.
,,A fenti adatok azt bizonyítják, hogy létfontosságú a vállalatok és
az országok számára, hogy szembenézzenek a fiatal munkaerő elkötelezetlenségének
problémáival, és megoldják azokat'' - mondta Bacher János, a GfK Hungária
ügyfélkapcsolati igazgatója.
A munkahelyi nyomás áldozatai
Sok országban vannak áldozatai a munkahelyi nyomásnak a fiatalabb generáció
körében. A recesszió sokak törekvéseit zúzta szét. A fiatal alkalmazottak
több mint harmada kényszerült elfogadni olyan álltást, amellyel elégedetlen
(36%), vagy kényszerült más karriert választani (37%) a gazdaság miatt.
Úgy tűnik, hogy a fiatalabb alkalmazottaknak kell viselniük annak a
terhét is, hogy a vállalatok húznak a nadrágszíjukon. Harminckilenc százalék
szerint a munkaadójuk a recessziót arra használja, hogy többet kérjen tőlük,
míg az idősebb munkavállalóknak csupán 24 százaléka vélekedik így. A fiatalok
egyharmada amiatt is aggódik, hogy nincs elég forrás ahhoz, hogy hatékonyan
végezzék munkájukat, szemben a hatvanas éveikben járók 22 százalékával.
A fiatalabb munkavállalók negyven százaléka gyakran érez stresszt a
munkahelyén, és ez több mint bármely más korosztályban. Ezen felül, a fiatalok
majdnem egyharmada érez nyomást arra, hogy tovább dolgozzon, mint a munkaidő
vége.
A fentiek eredményeképpen a fiatal alkalmazottak 39 százaléka elégedetlen
a munkahely-magánélet egyensúlyával. Harminckét százalékuk érzi úgy, hogy
a munkahelyi nyomás és stressz gyakran van hatással egészségére - öt ponttal
többen, mint az ötvenes éveikben lévők, és tíz ponttal többen, mint a hatvanas
éveikben lévők.
Munkahelyi nyomás Magyarországon
A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat.
Míg a munkahely-magánélet egyensúlya és a túlórázás a fiatal munkavállaló
korosztály számára jelent az átlagosnál nagyobb problémát, addig a munkahelyi
stressztől leginkább a 30-39 éves korosztály szenved, a munkahely elvesztését
pedig az 50-59 évesek érzik leginkább fenyegetőnek.
A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar munkavállalók sokkal
gyakrabban érzik stresszesnek a munkájukat. Ötvennégy százalékuk nyilatkozott
úgy, hogy gyakran vagy mindig tapasztalja ezt, míg globális szinten a munkavállalóknak
csak harminchat százaléka számolt be erről. Érdekes, hogy ennek ellenére
a magyarok kevésbé érzik úgy, hogy a stressz hatással lenne egészségükre
(18%), mint a globális munkavállalók (28%).
A felmérésről:
A GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség Felmérést a GfK Csoport
Custom Research szektora végezte 2011. február 8. és április 4. között.
A felmérésben 29 országból 30 556 dolgozó felnőtt véleménye szerepel, akiket
online, telefonos vagy személyes interjú módszerével, országonként különböző
módon kérdeztek meg.
A felmérésben résztvevő országok a következők voltak: Argentína, Ausztria,
Belgium, Brazília, Bulgária, Kanada, Kolumbia, Csehország, Franciaország,
Németország, Magyarország, Izrael, Macedónia, Mexikó, Hollandia, Peru,
Fülöp-szigetek, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia,
Szlovákia, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Királyság, Ukrajna,
USA.
A GfK Csoport
A GfK Csoport lényegi tudást kínál az iparban, kiskereskedelemben,
szolgáltató szektorban és a média területén működő vállalatok számára a
piaci döntések meghozatalához. Információk tárházát kínálja, és tanácsadó
szolgáltatást nyújt három fő szektorban: Custom Research, Kereskedelem
és Technológia, valamint Média. A világ negyedik legnagyobb piackutató
vállalata 100 országban több mint 10 000 alkalmazottal áll ügyfelei rendelkezésére,
közülük közel 100-an Magyarországon dolgoznak. A GfK Csoport forgalma 2010-ben
1,29 milliárd eurót tett ki.
Honlap:
www.gfk.hu,
www.twitter.com/gfk_group
Beküldő: B&P Braun & Partners Magyarország
